Db.,  2021. 03. 07. (v)

1Móz 3,14-15

Aki a Kígyó fejére taposott

- 37 -

 

 

Ige:

1Móz 3:14-15 És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban. És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.

Folytatjuk J. Kr.-ról, a testben megjelent Istenről szóló sorozatot. Ezen belül a Róla szóló próféciákat. Most a Biblia legelső messiási próféciáját olvastuk el. Ezt ősevangéliumnak is méltán szokták nevezni.

Nézzük meg: 1. Az előzményeket. 2. Az ellenségeskedést a kígyó és magva valamint az asszony és magva közt. 3. Az asszony Magvának győzelmét a kígyó felett.

 

1.) Az előzmények

A bűn nem a földön, és nem az emberben kezdődött. Az Isten elleni lázadás bűne a mennyben történt. Isten egyik főangyala fuvalkodott fel, és szállt szembe Istennel, és vált sátánná. (Sátán jelentése = ellenség, szembeszálló). Isten ellensége lett, pedig korábban ő (Ézs 14,12 szerint) fényes csillag, hajnal fia volt. Azért jött az Éden kertjébe, hogy az embert is rávegye az Isten elleni lázadásra. Nagy volt a tét, mert Isten az embert a maga képére teremtette, és a Föld urává tette. Erővel nem tudta volna az embert legyőzni, ezért folyamodott megtévesztéshez és hazugsághoz. Az ember szabadon dönthetett, és az ember a Sátán mellett döntött.

A bűneset után Isten közölte a következményeket, az ítéletét, és először a kígyóhoz szólt: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy… hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban. Isten átka a kígyó képében megjelent sátánnak szólt. Isten előre közölte vele a végső sorsát. Átkozott és mindvégig átok alatt marad.  A hason járás azt jelenti, hogy nem emelkedhet az ember fölé. Végül nem ő lesz a győztes, ha most sikerült is bűnbe keverni az embert. Mindvégig port eszik. A por ugyanis a halál jelképe, ami pl., abból is látszik, hogy az ember haláláról azt mondta az Úr: 1Móz 3:19 visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszel. A por evése a sátán számára az élet helyett a halált jelenti.

2.) Ellenségeskedés a kígyó és magva; valamint az asszony és magva közt

Ez a prófécia nyilvánvalóan elsősorban Krisztusra, mint az asszony Magvára vonatkozik. Azonban a próféciáknak egyik jellemzője, hogy gyakran nem csak egy, hanem többrétegű a jelentése. Ez prófécia sem csak a sátán és Kr. közötti harcról szól, hanem az asszony és valamennyi magva, leszármazottja valamint a sátán és az ő valamennyi magva, gyermekei között harcról szól. Valamint a jó és a rossz közötti küzdelemről a történelem egész folyamán át napjainkig.

Kik a sátán utódai, és kik az igazak? Ján 8:43-45 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja. Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nekem. A sátán utódai, akik nem hallgatják, nem értik az Úr Jézus szavát, az Igét, és nem hisznek Neki. Az igazak, akik hallgatják, értik az Ő szavát, és hisznek Benne. A hazugság és az igazság, a jó és a rossz, a sátán gyermekei, és Isten gyermekei között kezdettől végig folyik a küzdelem.

Éva első gyermeke Kain volt. 1Ján 3:12 szerint Kain, a gonosztól vala, és meggyilkolá az ő testvérét, Ábelt. Az Úr Jézus Ábelt igaznak nevezte. (Mát 23:35). Tehát a gonosz és az igaz, a sátán magva és az asszony magva közötti harc már Éva és Ádám szeme előtt megkezdődött, és ez a mai napig folyik. Úgy látszik, hogy mindig a gonosz győz, mert megöli, félre seperi, elgáncsolja az igazat.

Az emberben belül is megvan ez a küzdelem, mert megszólal az ember lelkiismerete, ha rosszat akar tenni. A lelkiismeretet Isten ültette belénk. A lelkiismeretünk által „együtt ismerünk” Istennel, vagyis azt látjuk jónak vagy rossznak, amit Isten is annak lát. Azonban az embernek kell döntenie, melyiket cselekszi. De sokan elhallgattatják a lelkiismeretet, hogy a rosszat tegyék!

A hívő emberekben is folyik ez a küzdelem. Két síkon is. 1. A testünk nincs megváltva, benne van a bűn, és kísért. Az Ige így biztat: Kol 3:5-6 Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és a fösvénységet, ami bálványimádás; Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira. 2. A gonosz szellemvilággal folytatott harc: Ef 6:12 Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.

A jó és rossz közötti harc folyik a világban is. Elképesztő sátáni hazugság és félrevezetés van, amivel támadja a gonosz pl., a család Istentől rendelt intézményét, az Isten által teremtett nemiséget (férfi-nő). A szabadság jelszava alatt szabadosság és bűnös rendetlenség az élet szinte minden területén, aminek a következménye a sokféle függőség (alkohol, kábítószer, játék, internet, szexuális, stb.) és különféle komplexusok, személyiségzavarok.

Az asszony és a kígyó ellenségeskedése és harca. Isten nemcsak a kígyó magva és az asszony magva közti ellenségeskedésről szólt, hanem a kígyó és az asszony közti ellenségeskedésről is. Az Ige semmit ne ír arról, hogy Éva és a sátán közt ellenségeskedés vagy harc lett volna. Mivel az Úr szava prófécia, ezért a későbbi időben kell keresni azt az asszonyt, akivel a kígyó karcol. Isten Igéje Izraelt és a Gyülekezetet nevezi asszonynak. Az Ige Istent Izrael férjének nevezi, a Gyülekezetet pedig Kr. menyasszonyának. Izrael és a sátán közötti harc nagyon világos a Szentírásban. A sátán kezdettől fogva ki akarja pusztítani Izraelt, de az Úr megtartja. A Gyülekezettel is harcban áll a sátán. A mindenkori komoly hívőket, Isten gyermekeit is ki akarja pusztítani. Sokan haltak már mártírhalált! Erre a harcra utal Ef 6:12 Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.

Látnunk kell, hogy mind Izrael, mind a Gyülekezet elleni küzdelemben a sátán Krisztus ellen harcol. Izrael esetében, hogy ne születhessen meg közülük a Messiás, illetve ha már megszületett, ne higgyenek Neki. A Gyülekezet esetében pedig Krisztus igaz és hiteles bizonyságtevőit akarja elhallgattatni vagy bemocskolni, hogy a Krisztusról szóló evangélium hiteltelen legyen, és ne terjedjen. Viszont mind Izraelnek, mind a Gyülekezetnek puszta léte tövis a sátán oldalában!

 

 3.) Az asszony Magvának győzelme a kígyó felett.

Isten mindörökre és végérvényesen nemet mondott a rosszra, a gonoszra, amikor a kígyót, a sátánt megátkozta. De azzal az ellenségeskedéssel, amiről szó volt, Isten azt is kinyilvánította, hogy az embernek, az asszony magvának kell legyőznie a sátánt, mert az ember szabadon adta a gonosz hatalmába magát, utódait és a földet is, amit Isten az emberre bízott.

De van egy nagy kérdés: Hogyan győzze le az asszony magva, az ember a gonoszt, amikor a gonosz már legyőzte őt? Hogyan győzhet egy bűnnel megkötözött ember? Hogyan győzhet egy ember a nálánál sokkal hatalmasabb szellemi lény, a sátán fölött? Az ősevangélium főleg erről, az asszony titokzatos Magváról szól, Aki képes a kígyó fejére taposni, és azt szétzúzni.

Mi már tudjuk, hogy az asszony Magva J. Kr. Ő győzött a sátán felett, mert a fejére taposott. Ő az, akinek a sarkába mart a kígyó. A kígyómarás halálos. Urunk J. Kr. a győzelmet az élete árán vívta ki. A kereszten egyszerre történt a sátán legyőzése és Jézus halála. Most nézzük meg ezt a kérdést részletesebben!

(1) Miért volt szükséges, hogy J. Kr. az asszony magva legyen? Az asszony magva azt jelenti, hogy ember. Akit asszony szült, az ember. De miért volt szükség arra, hogy J. Kr. ember legyen? Nem győzhette volna le a sátánt mennyei, isteni dicsőségében? Dehogynem! Egy szavába került volna, és a sátán máris a tűzzel és kénkővel égő tóban gyötrődhetett volna. De az Úrnak emberként kellett győznie!

(2) J. Kr. váltsághalálának a földön kellett megtörténnie, mert itt bukott el az ember. Ennek ószövetségi előképe Dávid és Góliát küzdelme, ami egy völgyben történt. Góliát, a sátán előképe így szólt: 1Sám 17:8b Válasszatok azért magatok közül egy embert, és jöjjön le hozzám. Ez rámutat arra, hogy a sátánt embernek kell legyőzni, és itt a földön, ahol az ember elbukott. Felmerül a kérdés: Miért?

Azért, mert:Az ember szabadon adta a gonosz hatalmába magát, utódait és a földet is, ezért úgy igazságos, hogy ember győzze le a sátánt, itt a földön.

(3) Miért kellett J. Kr.-nak meghalnia? Hogy a sátán a sarkába marjon? Egyrészt azért, mert a sátán legyőzésével még nem oldódott volna meg az ember bűne és jövője. Attól, hogy a sátánt J. Kr. legyőzi, a mi bűneink még megmaradtak volna. Az ember a bűnével mérhetetlen nagy adósságot halmozott fel Istennél. Azt ki kell fizetni valakinek! A fizetség csak egy tiszta, bűntelen ember élete lehet, mert vérontás nélkül nincs bűnbocsánat!  Ezért lett Isten emberré Kr.-ban. Úgy lett ember, hogy asszony magva volt. Úgy volt tiszta és bűntelen, hogy az apja az Atyaisten volt, és Ádám bűnét nem örökölte. Másrészt a halálból csak olyan valaki válthatja meg, hozhatja ki az embert, aki belemegy érte a halálba. Ezt tette J. Kr. Meghalt, és minket a halálban lévő embereket onnan hozott ki, amikor feltámadott.

(4) De nemcsak a bűnadósságot kellett rendezni. Az embert is vissza kellett állítani abba a méltóságba, amire Isten teremtette. Hogy Isten képe legyen látható az emberen, hogy az ember képes legyen uralkodásra, Isten tervének és akaratának megfelelően. Az istenfiúi méltóságba csak J. Kr.-ban állhat vissza az ember. Ő a második ember, és akik Benne vannak, akik Vele közösségben élnek, azok az igazi emberek, olyanok, amilyennek Isten eleve eltervezte.

 

Befejezés:

J. Kr., mint az asszony megígért magva betöltötte a próféciát. Legyőzte a sátánt a kereszten, a fejére taposott. Csak idő kérdése, hogy a megátkozott „régi kígyó” a tűzzel és kénkővel égő tóba kerüljön. Urunk a halált is vállalta. Egyrészt, hogy vére eltörölje a bűneinket. Másrészt, hogy a halálba jöjjön értünk, és feltámadásával kihozzon onnan az örök életre. Legyen ezért hála és dicsőség Neki! Ámen

Énekeljük el a 12. sz. éneket: Isten e világot annyira szerette…